70 évvel ezelőtt, az akkoriak kiváló előrelátása alapján, közös erőfeszítéssel alakult meg az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ), s dolgozták ki az ENSZ Alapokmányát, ami a modern globális rend alapját és a mai nemzetközi kapcsolatok alapszabályát képezi azóta is – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államelnök 2015. szeptemberében, amikor részt vett az ENSZ csúcstalálkozón New Yorkban. Ez volt az első alkalom, hogy Hszi kínai vezetőként látogatást tett az ENSZ székhelyén.
Az idei év a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai helyreállításának 50. évfordulója. Az ENSZ 76. közgyűlésének nemrégiben tartott általános vitáján Hszi Csin-ping kínai államelnök kifejtette, hogy a világ országainak együtt kell fejlődniük és haladniuk, fenntartva a párbeszédet. Nem harcolni kell, hanem elfogadni egymást, hiszen az újkori nemzetközi kapcsolatok alapját a közös tisztelet, igazságosság, az együttműködések és kölcsönös előnyök képezik.
A világon csak egyetlen meghatározó rendszer van: az ENSZ, az a legfontosabb magként kialakult nemzetközi rendszer, mely a nemzetközi törvények és szabályok alapján jött létre, s a nemzetközi világrend, melynek lényege a többoldalúság – mondta Hszi.
2020 szeptemberében, az ENSZ megalakulásának 75. évfordulója alkalmából rendezett csúcstalálkozón Hszi Csin-ping elmondta, hogy akár nagy, akár kis országról van szó, a közös tisztelet és egyenlőség meghatározza világ haladási irányát, ugyanakkor, a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartása az ENSZ Alapokmányának legelső szabálya. A világ országai ennek érdekében együttesen kell, hogy fenntartsák a békét, megvédjék a globális biztonságot, építsék és élvezzék a közös jövőt.
Jelenleg még járványhelyzet van világszerte, ami a globális társadalmi rend megváltozásával is jár. A járvány elleni sikeres harc ma a legfontosabb küzdelem minden országban. Erről a kínai államelnök is többször beszélt a nemzetközi együttműködések kapcsán.
Az oltóanyag globális köztermék, így biztosítani kell, hogy a fejlődő országokban is használhassák. Jelenleg az a legfontosabb feladat, hogy igazságosan és ésszerűen osszák el a rendelkezésre álló oltásokat. Kína is arra törekszik, hogy idén 2 milliárd oltást kínálhasson a világ országainak, a fejlődő országoknak pedig 100 millió oltóanyagot adományoz ebben az évben – jelentette be Hszi az ENSZ 76. közgyűlésén.
A globális járvány mellett, a klímaváltozás okozta kihívások is komoly nehézséget okoznak a világ fejlődésére nézve. Öt évvel ezelőtt több, mint 170 ország, közösen írta alá a a klímaváltozás elleni globális megállapodást, a Párizsi Szerződést, melynek alapján az országok közös tervet tettek közzé a 2020. utáni munkákról.
Idén áprilisban Hszi Csin-ping kínai államelnök videós csúcstalálkozót tartott Emmanuel Macron francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral. A három ország vezetői mélyreható eszmecserét folytattak az éghajlatváltozás kezelésében való együttműködésről. A kínai államelnök kifejtette, Kína arra törekszik, hogy 2030-ra elérje a szén-dioxid kibocsátás csúcsértékét, és 2060-ig pedig elérje a szén-dioxid-semlegességet. Ez azt jelenti, hogy Kína a világ legnagyobb fejlődő országaként, a legnagyobb mértékű szén-dioxid-kibocsátás csökkentést hajtja végre, a legrövidebb idő alatt a világon.
2021. október 4.
(China Media Group)
(x)
