Beiktatták hivatalába pénteken Finnország új elnökét, a Helsinki és a NATO kapcsolatai szorosabbá tételéért szót emelő Alexander Stubbot.
A parlamentben elmondott beszédében az új elnök a demokráciát, a jogállamot és az emberi jogokat jelölte meg Finnország külpolitikájának sarkalatos pontjaiként.
Az országban február 11-én tartottak elnökválasztást, a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltjeként induló Stubb pedig már a kampány során világossá tette, hogy megválasztása esetén szorosabbá fűzné az idén áprilisban NATO-taggá vált Finnország és az észak-atlanti szövetség közötti kapcsolatok. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy akár atomfegyverek Finnországon keresztül történő szállítását is engedélyezné, jóllehet felszólalt e fegyverek finnországi tárolása ellen.
“Új korszak vár ránk. NATO-csatlakozásunkkal végleg beléptünk az értékek nyugati közösségébe, ahová lelkileg mindig is tartoztunk függetlenségünk kikiáltása óta” – szögezte le az új elnök, aki a korábban – Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború előtt ápolt jó viszonyáért – a “Putyin suttogójaként” is emlegetett Sauli Niinistőt váltja a tisztségben.
Leköszönő beszédében a volt elnök a diplomácia fontosságát hangsúlyozta, példaként pedig Helsinki és Peking együttműködését hozta fel a tavaly megrongált Balticonnector nevű finn-észt gázvezeték ügyében. A finn és a kínai hatóságok az ügyben közösen vizsgálták egy Hongkongban regisztrált alatt haladó teherhajó felelősségét, a nyomozás végén pedig a finn hatóságok arra az eredményre jutottak, hogy a hajó horgonya rongálhatta meg a vezetéket.
“Haladást értünk el, és nem azért, mert felemeltük a hangunkat, hanem közös, alapos munka révén” – jelentette ki Niinistö.
Stubb beiktatása előtt egy nappal Putyin azt mondta, Finnország és Svédország NATO-csatlakozása miatt több orosz katonát vonnak össze Oroszország nyugati határainál.
2024. március 1.
(MTI/Reuters)
