A „Petőfi Kínában” programsorożat részeként március 16-án a kínai és magyar kultúra iránt nyitott látogatókkal telt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) díszterme, ahol a Petőfi-bicentenárium alkalmából „A MI PETŐFINK – Kínai-magyar verses párbeszéd” címmel, országhatárokon, korokon, téren és időn átívelő rendezvényt szervezett a Budapesti Kínai Kulturális Központ és a PIM.
A teltházas rendezvényen Petőfi szerelmes verseit, a kínai szerelmi költészet hagyományát és még sok mást jártak körül a Petőfi- és Szendrey Júlia-kutatás és a sinológia jeles alakjai. Az est moderátora Zombory Klára (sinológus, műfordító, a Kortárs Kínai Könyvklub háziasszonya) volt, a pódiumon Dr. Csibra Zsuzsanna sinológussal, Dr. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatóval és Li Zhen Árpád műfordító, Petőfi-kutatóval beszélgetett.
Az estet Petőfi verseinek kínai és magyar nyelvű előadása tette még emlékezetesebbé az ELTE sinológia képzés diákjainak a tolmácsolásában. A Szabadság, Szerelem című vers Kínában az egyetlen olyan magyar vers, amit sokan ismernek, mert a középiskolai tananyagban is szerepel.
„A MI PETŐFINK – Kínai-magyar verses párbeszéd” ismét megmutatta, hogy mekkora ereje van a kultúrának, az irodalomnak, amely most, a Petőfi-bicentenárium kapcsán kereste, s találta meg a kapcsolódási pontokat a kínai és a magyar kultúra között. Petőfi neve és a Petőfi-kultusz hungarikum, büszkék lehetünk rá, hogy Petőfi minden verse megjelent kínai fordításban is. Ugyanakkor a kínai irodalom gyöngyszemei olyan irodalmi óriások tolmácsolásában értek el hozzánk, s élnek közöttünk azóta is, mint Kosztolányi, Weöres Sándor, s hozzák közelebb egymáshoz a magyar és a kínai kultúrát.
2023. március 22.
(Budapesti Kínai Kulturális Központ)
(x)
