2022-ben többször is volt szó „internetes támadásról” a kínai külügyi sajtótájékoztatókon, az első félévben legalább hétszer. A legutóbbi egy rókáról szólt. Ez volt a FoxAcid. A FoxAcid az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) internethálózati hibákat támadó platformja, amely a böngészők hibáinak kihasználásával lop adatokat. A kínai tudományos kutatóintézetek a FoxAcid fő támadási célpontjai.
A FoxAcid egyik szervere a brit hírszerzési szervezetnél található, ami valószínűleg azt jelenti, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság együttműködik ebben a támadásban és megosztják egymással az adatokat. Egy ilyen fontos, érzékeny információkat szerző szervert vajon miért helyeztek el egy európai országban? Először is meg kell értenünk az Egyesült Államok barátkozási taktikáját.
Amikor az Egyesült Államok, Európa és hírszerzés kulcsszavakat látjuk, talán az első dolog, ami eszünkbe jut, az a „botrány”. Tavaly fény derült rá, hogy az Egyesült Államok 2012 és 2014 között lehallgatott néhány európai vezetőt, köztük Angela Merkelt, illetve magas rangú kormánytisztviselőket is.
Azt azonban nem láttuk, hogy Nagy-Britanniának is része lehet a botrányokban. 2021-ben a szigetország együttműködési szerződést írt alá az Amazonnal. Eszerint évente több száz millió fontot fizet Nagy-Britannia az amerikai cégnek, és kiadja tárolásra három hírszerzési szervezetének bizalmas adatait. Egyes országok információit ellopják, miközben másokkal az átadást kezdeményezik. Ezek az európai országok mind az Egyesült Államok szövetségesei, de miért viselkednek ennyire másképpen a hírszerzés területén? Az egész 1946. március 5-ét íródóan kezdődött.
Aznap az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok aláírta megállapodását, amely lehetővé teszi a két ország számára, hogy megosszák más országok infóit egymással. Később az Egyesült Királyság Kanadát, Ausztráliát és Új-Zélandot is bevonta a megállapodásba (ez Five Eyes Alliance néven is ismert), s így egy „információs fa” kezdett kialakulni. A hidegháború idején az USA egyes NATO-szövetségeseit is csatlakoztatta a megállapodáshoz, hogy a kilenc ország együtt ellenőrizze a szovjet hadsereget. A Szovjetunió összeomlása után ez az „információs fa” egy időre megállt a „növekedésben”, egészen a szeptember 11-i eseményekig. A terrorelhárítás nevében az Egyesült Államok folytatta ennek az „információs fának” a gondozását. Idén áprilisban más országokkal együtt aláírta a Nyilatkozat az internet jövőjéért című dokumentumot, amelynek célja az, hogy szabályokat fektessen le a digitális világban.
Fu Cong
A Kínai Külügyminisztérium Fegyverellenőrzési Osztályának vezetője
„Valójában az országok tevékenységei a nemzetközi jog és szabályok hatálya alá tartoznak, a kibertérben is így van ez. Az Egyesült Államok azonban súlyosan megsérti a kibertéri nemzetközi szabályokat azzal, hogy saját köröket alakít ki, és geopolitikai céljainak eszközeként használja az internetet.”
A Five Eyes Alliance tagjai titokban megállapodtak abban, hogy megoszthatnak bizalmas információkat egymással. Mivel illegális lehallgatni a saját állampolgáraikat, az öt szövetséges ország úgy állapodott meg, hogy segítik egymást ebben. Például egy kanadai hírszerző egyszer azt mondta, hogy a főnöke lehallgatott két brit minisztert, akiknek más volt a politikai véleményük, mint Margaret Thatcher volt brit miniszterelnöknek. Ha egymás lehallgatása egy hosszú távú együttműködés is lehetett, akkor nem meglepő, hogy most a szövetséges országokban helyezik el a FoxAcid szervert.
Az „információs fa” 5 központi országán kívüli mások nem kapnak kiemelten értékes információkat, és néha a lehallgatás célpontjává is válnak. Németország és Franciaország igazából a külső kör országaihoz tartozik. Miért maradnak meg mégis benne?
Nézzük meg a „fa” középső részét, Dániát!
Dániát három oldalról tenger veszi körül. A földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően sok európai ország tenger alatti kábeleinek állomásai Dánia területén belül találhatóak. Aki a kommunikációs infrastruktúrák ura, az a hírszerzés ura is. Ezért az Egyesült Államok együttműködést alakított ki Dániával is.
Dánia is hasznot akar az „információs fából”, így nemcsak beleegyezett az Egyesült Államokkal folytatandó együttműködésbe, hanem az USA segítségével adatfeldolgozó központot is épített, hogy információkat gyűjtsön be más európai országoktól. Az Egyesült Államok átadta az általa kifejlesztett hírszerzési rendszert és eszközöket az európai szövetségeseinek, amelyekkel az európai országok nagy előrelépést tettek a hírszerzés terén. Így kötelesek kielégíteni az Egyesült Államok hírszerzési igényeit és egyúttal meg kell maradniuk az Egyesült Államok által vezetett „információs fán”.
Egyes európai országok gondoltak arra, hogy megszabadulnak az Egyesült Államoktól, de mivel az USA építette a kommunikációs infrastruktúrájukat, ha mindent elölről akarnak kezdeni, akkor azt a nulláról kell megtenniük, ráadásul az Egyesült Államok egykönnyen nem engedné el őket.
Lu Chuanying
A Sanghaji Nemzetközi Kérdések Kutatóintézetének kutatója
„Hírszerzési szempontból rendkívül egyenlőtlen kapcsolat van az USA és az EU között. Az EU erősen függ az Egyesült Államoktól, és azt képzeli, hogy ez egy szövetséges kapcsolat. De Snowden esete után rájöttek, hogy az Egyesült Államoktól való függés káros az EU-ra nézve, de akkor már késő volt. Elvesztették ítélőképességüket.”
Az Európával szembeni csábítás és ellenőrzés közepette az Egyesült Államok sosem hagyta abba ennek az „információs fának” a gondozását. A jelenlegi „faágak” mind nyugati országok, de a jövőben elkezdhet majd másfelé is terjedni az amerikai stratégiai váltásnak köszönhetően.
Fu Cong
A Kínai Külügyminisztérium Fegyverellenőrzési Osztályának vezetője
„Az Egyesült Államok a Kínával szomszédos országokkal folytatott, ún. kiberbiztonsági együttműködés nevében igyekszik internetes katonai erőt elhelyezni Kína körül.”
Az elmúlt évtizedben Kína az Egyesült Államok kibertámadásainak fő célpontjává vált. A FoxAcidhez hasonló internetes fegyvereken által tudható, hogy az Egyesült Államok frissíti a támadási módszereit – az ázsiai–csendes-óceáni országokkal együttműködve internetes támadásokat hajtanak végre Kína ellen. Ez igazából az USA–EU hírszerzési együttműködés 2.0-ás verziója.
Ez a kapcsolat azonban egymás titkainak elbitorlásán alapul. Miközben titkos információkat cserélnek másokkal, mások is beszélnek a saját titkaikról. Azoknak az országoknak, akik fontolgatják az Egyesült Államokkal való együttműködést, át kell gondolniuk, valóban érdemes-e egy ilyen kapcsolatot fenntartani!
2022. augusztus 23.
(China Media Group)
(x)
