A kínai Államtanács április 17-én Pekingben tartott sajtóértekezletén tájékoztatott a kínai űrállomás kiépítésének legújabb folyamatáról.
Jelentések szerint a következő évben tervezik az űrbe küldeni Kína első nagy űrkutató teleszkópját azon célból, hogy széles körben végezzenek űrkutatást, a sötét anyag és a sötét energia felfedezését, valamint a naprendszeren belüli égitestek kutatását.
Az április 16-án visszatért Shenzhou–13 űrhajósairól szólva Hao Csun, a kínai emberszállító űrprojektért felelős iroda vezetője úgy nyilatkozott, hogy a Shenzhou–13 183 napig repült az űrpályán, ami új rekord ezen a téren.
Hao Csun hozzátette, hogy a visszatérő három kínai űrhajós jó állapotban van, a következőkben a kínai űrhajósképző központban pihenik ki magukat.
Hao Csun megemlítette, hogy a kínai űrállomás kiépítése két időszakaszra oszlik, összesen hat űrrepüléssel. A Shenzhou–13 sikere azt jelenti, hogy az űrállomással kapcsolatos kulcsfontosságú technológiai vizsgálatok eredményesen befejeződtek, ami szilárd alapot teremt a kínai űrállomás kiépítésének és jövőbeli hosszú távú működésének – nyilatkozta a vezető.
A sajtóértekezleten Zhong Hongen, a kínai űrprojekt helyettes főtervezője elmondta, hogy a kínai űrállomás körülbelül egy éve működik az űrpályán. Az illetékes rendszerek jó állapotban vannak, a különböző űrállomásrészek jól illeszkednek egymáshoz.
Zhong Hongen hozzátette, hogy az elmúlt évben az űrállomáson nagyszámú tudományos kísérletet végeztek és több értékes adathoz jutottak, így például ellenőrizték az űr-föld integrált rendszerét és első alkalommal működtettek űrpályán optikai szálas kommunikációs hálózatot. Emellett a kínai tudósok az űrállomáson felállított 14 tudományos kísérleti szekrényben – amelyek kisebb típusú űrlaboratóriumok – végeznek tudományos kutatásokat, hogy elősegítsék a kínai űrkutatások nemzetközi szintre történő fejlődését – mondta Zhong Hongen.
2022. április 19.
(China Media Group)
(x)
